Fel! Támadunk! Sátoraljaújhely

Az elmúlt napok felkészülése kapcsán elérkezett az idő, hogy megnézzük, ki mit tanult, ki milyen szintre szívta fel magát. Az első nap óta folyamatos a rivalizálás a fiúk és a lányok között, a fiúk és a fiúk között. Gyorsaság, ügyesség és arcosság szintjén.Természetesen ez a móka csak a nagyobbak között van. A „kicsik” békés szimbiózisban élnek egymással. Persze a „nagyok” is, de a duma már folyamatos.

Ezen nem múlik semmi, jégidő végtelen mennyiségben áll a rendelkezésünkre. Szép nyári estén, egyéb dolgunk nem lévén össze eresztettük fiainkat és lányainkat.

A kapusok teljesen másként működnek, mint a többiek, így ők forgóban védték hol az egyik hol a másik kaput. Mivel én erősen elfogult vagyok kapus fronton így azt kell mondanom, hogy kiemelkedő teljesítményt nyújtott mind három. A mérkőzés felénél még nem sikerült egyik oldalnak sem a hálóba juttatni a korongot.

A fiúk véráldozatot akartak menthetetlenül. A lányokban erre tökéletes partnert találtak. Komoly ütés váltásokat láttunk a lelátóról. Több szülőt fel kellett mosni és a friss levegőre hordtuk egymást időnként. Bezzeg a gyerekek nem voltak hajlandóak engedni. Harcoltak a végtelenségig.
Laza két óra után a mérkőzés végül is döntés nélkül zárult. Mind két oldal két-két gólt tudhatott magáénak. A szülők között több infarktus és agyvérzés gyanút diagnosztizáltunk.

Természetesen a mérkőzés után a sosem látott egyetértés és béke honolt, nem voltak tovább viták és versengések. A tökéletes összhangban lévő csapatot láttuk viszont az öltözőből kifele jövet.

A problémák és ellentétek leküzdése összekovácsolja a csapatot. Ez igaz a gyerekekre és a szülőkre is.

Sátoraljaújhely Edzőtábor 2019.08.05 – 10.

Hozzászólások