Úgy tűnik, hogy a tegnapi játékvezetés nagyjából általános Szlovákiában. Így ma már nem különösebben lepődtünk meg azon, hogy a bírók nem vesznek figyelembe olyan szabálytalanságokat, amiket nálunk keményen büntetnek. Ehhez mérten léptünk jégre és használtuk mi is időnként az erőfölényünket.

Sajnos az éjszakánk nem volt elég hosszú, néhány gyerek nem aludt túl jól. Tény, hogy elég meleg volt, bár hajnalra kellemesen lehűlt a levegő. A bőséges reggeli után kivonultunk a jégpályára, hogy ma is felvegyük a kesztyűt a következő ellenféllel szemben.

Mivel nem tudtam megjegyezni a csapatok neveit (kivéve a hazai csapatot) ezért ez a felsorolás most kimarad. Annyit tudtunk, hogy az előző napon láttuk őket játszani. Amit akkor láttunk, az alapján jó erős gárdának tűnt 8 vagy 9 nullára verték meg az ellenfelüket. Mint utóbb kiderült, akiket megvertek azok a ma délutáni ellenfeleink lesznek. A tudás hatalom, ahogy a tanult francia mondaná, így kellő óvatossággal futottunk neki a mérkőzésnek.

A felállás a korábbihoz hasonló volt: Ricsi kezd a kapuban majd az első harmad után átvált hátvédnek és Bálint váltja a kapuban. Az elképzelés egy darabig egészen jól működött, fej fej mellett haladtunk. A harmadik harmadra Csikós Ádinak elfogyott a levegője, kénytelenek voltunk kivenni a sorból mielőtt baj történik. Mivel a két és fél sor így kevésnek bizonyult, nem tudtuk felvenni a versenyt a számtalan szabálytalansággal játszó ellenféllel szemben. Sajnos az eredmény így lett 6:3. Persze sebességben egyáltalán nem voltunk lemaradva, a hátvédek bárkit utolértek a pályán. A kapott gólok főleg abból adódtak, hogy nem mindig vettünk észre szabad embereket. Ezzel együtt remek volt a mérkőzés.

Az ebéd majd az utána következő szabadidőt kellően tartalmasra terveztük. Volt például szökőkutas versenyfutás, sakk parti, de lementünk a tóhoz is fürdőzni egy kicsit. A lányok borzasztóan szerettek volna plázázni, így oda is ellátogattunk. Természetesen felvásároltak mindent is a fiúk segítségével.

A plázából a délutáni mérkőzésre egészen meglepően hiánytalanul megérkeztünk, egy gyereket sem sikerült elvesztenünk. Igazán szófogadó csapatnak bizonyultak!

A soron következő ellenfelünk már majdnem olyan barátságos volt, mint mi, kaptunk a korongunkért cserébe csapatzászlót. Azért a barátság itt véget is ért, a jégen végezni óhajtottak velünk.

Mostanra azért már tudják a Szlovákok is, hogy van itt egy magyar csapat. Ezt a tudást volt szerencsénk elmélyíteni mindenkiben. Kemény mérkőzés volt. Az első harmadban Ricsi bele szaladt egy kemény könyökölésbe, elharapta a nyelvét, de vérző szájjal is vissza ment küzdeni. Csikós Ádám, aki a jég közelébe sem mehetett volna, végig játszott és bizonyította, hogy nélküle ez nem fog menni.
Az egyik támadás alkalmával a támadó harmad határán kiütötték a kezéből az ütőt, Ádám nem jött zavarba. Csinált két testcselt a koronggal, mint a legjobb focisták, végig vitte a korongot majd rárúgta a kapura. Az ellenfél zavarodottan nézte a jelenetet, de képtelenek voltak bármit kezdeni Ádámmal.

Sajnos most is többen kaptak nagyobbat a kelleténél, de nyilvánvalóvá tettük az ellenfelünknek, hogy ezt bizony háromszor verjük el rajtuk. A gyerekek remekül használták azt a lehetőséget, hogy a bírók igen sok mindent figyelmen kívül hagynak. Így azzal sem foglalkoztak, hogy Norbika hosszan csépelte az egyik ellenfelet különösebb ellenvetés nélkül. A harmadik harmadban így az ellenfelünk többet fetrengett a jégen kínjában, mint mi. Kamatostul kapták vissza a korábbiakat.

Az első harmad utolsó percében kaptuk az első két gólunkat, a második harmad utolsó percében pedig a 3. gólunkat is megkaptuk. Természetesen igyekeztünk javítani a helyzeten, de az első harmad végén kapott két gólt már nem tudtuk szépíteni. A második harmad végére az eredmény 2:3 volt. A harmadik harmad közepén kiegyenlítettük, majd a vége előtt 3 perccel átvettük a vezetést.
És a henger innen indult. Az ellenfél tökéletesen beszorult a saját területére, esélyt sem kaptak az ellentámadásra.
Minden gyerek már a fülén szedte a levegőt, de arra a kérdésre, hogy bírod még, minden esetben egy széles vigyor volt a válasz. A végeredmény 4:3 lett, így megszereztük az első győzelmünket.

A boldogságunk határtalan. Holnap az 5. helyért játszunk, de még nem tudjuk, hogy ki lesz az ellenfelünk. A gyerekek a házigazát várják vissza nagyon. Úgy tűnik maradt még valami elintézni valójuk.