Egy megtisztelő meghívásnak tettünk eleget egy igen hosszú nap végén. Nem kisebb alkalom volt ez, mint egy születésnap, jeges születésnapi buli.
Tajti Petra Úrhölgy a 12 életévét töltötte be (ígérem, 18 után majd nem számoljuk) szombaton reggel 9 óra valahány perckor (ha nem így van elnézést, sok minden történt az nap).
„Eme jeles alkalmat illik rendesen megünnepelni”, szólt a zord atya ( J ) és jeges bulit szervezett leányának.
Természetesen hivatalos volt erre a fél jégkorong csapat (ha nem az egész), nem is akár hogyan, személyesen névre szóló meghívó átadásával!
Sajnos a vendégsereg nem érkezett időben, mivel az időtájt a Jégpalotában üvöltötte rekedtre magát az U20-as Magyar válogatottért. Persze azért nem izgultunk mivel az ünnepelt is velünk volt.
Apának így volt ideje az utolsó simításokat is elvégezni, mire oda értünk minden készen állt az ünneplésre.
A gyerekek se szó se beszéd, korit ragadtak és távoztak a jégre, így a felnőtteknek nem maradt más, mint végig kóstolni a finomságokat és inni a boldog szülők és gyönyörű gyermekük egészségére. A rutinosabbak még sofőrt is hoztak magukkal, a kevésbé profik meg fantát ittak.
Természetesen volt torta is. Nem is akármilyen! Ha figyeltem volna azt is leírhatnám, hogy ki volt a készítője, de ez megint csak a történelem homályába veszik. Az biztos, hogy jól nézett ki és nagyon finom is volt.
Kicsivel később, miután a gyerekek kikorizták magukat és a szülők is elfogyasztották, ami rendeltetett, következett a köszöntés.
Nem tudom és nem is akarom felsorolni, hogy miket kapott drága Petránk ajándékba, nem is ez a lényeg (bár azt a serleget kicsit elirigyeltem tőle), a lényeg az, hogy az ünnepeltünk könnyekig meghatódott és nagyon boldog volt, hogy ennek a nagycsaládnak a része, aki vele együtt ünnepelt.
You must be logged in to post a comment.