A mai edzés igen jól kezdődött! Mint rendesen, hamarabb indultunk Jászberényből, a suliból, nehogy elkéssünk az edzésről, hiszen Hatvan azért nem a sarkon van. Nem bíztuk a véletlenre, 15.34-kor kigördültem az iskola elől és azon mód neki is vágtunk az útnak. Igaz, hogy az edzés csak 17:00-kor kezdődik, de Attila bácsi már korábban is ott van, hiszen edzést tart a Szent István suli csapatának. Nem lehet gond, tuti mi leszünk a Gigászok közül az elsők! Oda is értünk 16:10-re az iskolához. Mit mondjak, 3 perccel utánunk érkezett a Dürgő család. Elképesztő, amit ezek a gyerekek kisajtolnak a szüleikből! Már nem is elég egy edzés, nekik helyből másfél szükségeltetik. Persze, 10 perccel később már igen magas volt az 1 négyzetméterre eső Gigászok száma, pedig közel nem volt még az edzés kezdete.
A szülők bandákba verődve megbeszélték az elmúlt hetek történéseit, felszedték az aktuális pletykákat. A gyerekek jó kezekben voltak, abba sem akarták hagyni az edzést még soha!

Közben Attila bácsi, bedobott egy pár szót holmi júniusra elkészülő gyakorló jégpályáról meg saját edző teremről, mondhatom nagy lett az érdeklődés, de erről majd egy következő cikkben térnék ki.

Az edzés vége felé Rozsnaky Robi egy “gyönyörű” rózsaszín (Egy rózsaszín csak gyönyörű lehet – a Lektor) papír zacskóból elővett valami piskóta vagy torta szerű valamit. Az orrunk alá bökte és mivel szóhoz sem jutottunk, hamar gyorsan elmesélte, hogy bizony ez egy tégla. Egy tégla, amit a Hatvani Gigászok részére készíttetett. Nem is akármilyen céllal, még pedig a majdan megépülő jégcsarnok egy látványos darabjának szánja.
Attila bácsi jelezte, hogy ezt a kívánságát tekintse elintézettnek! Hamar kis is találtuk a legmegfelelőbb helyet neki, a bejárat mellett fog díszelegni szem magasságban, hogy mindenki megcsodálhassa majd.

Köszönjük Robinak és a Mesternek az alkotást!