Nehéz a jég mellett állni és nézni a gyerekeket, ahogy játszanak, pedig ez még mindig csak egy játék.
De ez a játék nekünk vérre megy. Pedig minden pályára lépés előtt elmondjuk nekik, hogy légy nagyon ügyes, figyelj oda, tegyél meg mindent, ami tőled telik és az eredmény nem számít.
Nem? Dehogynem! Mire lejönnek a jégről, többszörös infarktuson vagyunk túl. Szét izguljuk magunkat a pálya mellett és legalább úgy elfáradunk mintha bent játszottunk volna. De ez olyan hatalmas élmény!
Ma is, amikor az egész csapat békésen szunyókált a pályán az első mérkőzésen és több öngólt lövünk, mint ami az ellen kapujához eljut, akkor is csak úgy buzog az adrenalin az agyunkban.
De ez valahogy a gyerekekbe is átjut, cserébe a második mérkőzésen szitává lövik a másik csapat kapuját.
Mikor már azt hittük nem lehet tovább fokozni az izgalmakat és a sebességet a Vasas ellen, jelzem az első félidőben pariban voltunk velük, akkor a gyerekek hatodikba kapcsolnak és megmutatják a világnak, hogy megy ez nekik ennél is jobban! Hatalmas csata keretében 2-0-ra hozzák a negyedik mérkőzést. Mi meg mint rendesen, leizzadva, romokban heverünk a pálya mellett.
És holnap is ott fogunk állni, mert imádjuk!

Tovább a galériába →