Nem telt el eseménytelenül a szeptemberi hónapunk.
Első sorban rengeteget edzettek gyermekeink mind szárazon mind jégen. A szárazedzések alkalmával csodaszép időt kaptunk szinte minden alkalommal, így volt lehetősége a gyerekeknek a szabadban eltölteni a heti 4-6 órányi edzés időt. A jeges edzésekre szombatonként a jászberényi Jégcsarnokot vettük igénybe, alkalmanként 2-2 órára. Ez már önmagában is rengeteg munka, de persze egy gigászi csapat és főleg az edzőik ennyivel nem elégszenek meg.
Részt vettünk 3 csapattal az őszi évadnyitó Gyermek Fesztiválon, ami nem volt kis buli, ahonnan remek élményekkel tértünk haza.
Persze ennyi munka mellé kell egy kis szórakozás is. Erőnléti edzőnk, Simon “bácsi” betöltötte a 26. életévét. Sikerült jól meglepnünk egy gigászi tortával amit természetesen közös erővel el is fogyasztottunk.
Csapatunk „idősebb” leányzói kaptak egy kis különleges oktatást a már hagyományosnak számító, az MJSZ által megrendezett Összetartás rendezvényen (szeptember 27-28.) ahol már az U15-ös korosztályba sorolták gigászainkat.
Természetesen ezzel még nincs vége az események sorának, hiszen nem cél nélkül dolgoznak a gyerek ilyen sokat.
Ahogy Attila bácsi megfogalmazta: „felsőbb osztályba léptünk”. Beléptünk az „igazi” hoki világába, elindultunk az U12-es bajnokságban.
Sőt, nem csak neveztünk, hanem az első két mérkőzést (Hatvan – Vasas, Hatvan – MTK) már le is játszottuk. Ez most tanuló időszak, hiszen itt már egész pályás játék van, három harmad, kiállítás és még megannyi fontos dolog, amire figyelni kell. Ennek ellenére vagy ezzel együtt a csapatteljesítményét Attila bácsi kifejezetten jónak értékelte.
Mi szülők persze csak szuperlatívuszokban tudunk beszélni csemetéinkről, hiszen számunkra Ők a legfontosabbak, legügyesebbek, legszebbek és természetesen a győztesek, hiszen minden alkalommal megmutatják nekünk felnőtteknek, hogyan is kell legyőzni önnön korlátjainkat.
You must be logged in to post a comment.