Már a reggeli indulásnál nem úgy alakultak a dolgok, ahogyan mi szerettük volna. Hatalmas jégpáncél borította el reggelre a környék útjait, ezért, vagy nem, de Miki “bácsi” az állandó buszosunk a szokásosnál is óvatosabban poroszkált a jó öreg Mercedes busszal. Közel egy órás késéssel, de elindultunk! Még előző este többen jelezték, hogy nem tudnak velünk tartani betegség miatt, majd reggelre a késő estig mulatozó, szülinapját ünneplő Petra is kidőlt a sorból! Nem volt elég meleg a forralt bor?!
Ezúton is jobbulást kívánunk mindenkinek!
Gyors átszervezés után, végre Miki “bácsi” a lovak közé csaphatott, és megkezdtük a száguldást Budapest irányába 62, néhol 67 km/h sebességgel az M3-on!
Sikeres érkezésünk után, nem sok időnk maradt az öltözködésre, egyedül Csikós Ádi tudott időben a jégre csúszni, mivel őt Attila bácsi az edzéséről “lopta” el és így csak a sisakot kellett felvennie! Köszönjük Ádámnak, hogy kisegítette a csapatot, és a jó játékot! A mérkőzés első két harmada úgy alakult, ahogyan mi szerettük volna, a második harmad végén már 2:0-ra vezettünk! Aztán jött az utolsó harmad.
A jég állapotát a csodaszép, méregdrága, vadonat új rolba sem tudta normálisan egyenesbe gyalulni! A végig “lejtős” pályán még a játékvezető is elesett! Sorozatban nem adták meg a szabálytalanságokért járó büntetéseket, a leshelyzeteket nem fújták be a házigazdáknak – pedig többször is 1-2 méteres volt – ellenben nekünk a pár centiset is lefújták! Nekik nem járt az akasztásokért sem a kiállítás!
A vége 4:2 lett a KMH-nak. Gratulálunk nekik! Dicséret minden Hatvani hokisnak a gyönyörű játékért!
You must be logged in to post a comment.