Hiába szeretném kiszámolni, hogy ez hanyadik edzőtábor amiben van szerencsém részt venni, nem tudok zöld ágra vergődni magammal az évenkénti táborokon. Azt pedig végképp nem tudom, hogy Kiskőrösön hányszor is jártunk. Vannak helyek ahol csak egyszer, de a Hotel Imperial pont nem ezek közé tartozik. Olyan ez mint Sátoraljaújhely, ide is haza jövünk és úgy is fogadnak bennünket.

A gyerekek szemmel láthatóan felszabadultak, az edzők nem tudnak olyan rafinált feladatot adni nekik ami egy kicsit is ki tudná billenteni ezt az állapotot. Ugyan kicsit felakadt a szemük Lina (Szakál Katalin) érkezésén aki menthetetlenül meg akarja tanítani nekik a korcsolyázás csínját-bínját, így teljesen más megközelítésből dolgozik velük. Ez ugyan nem meglepő hiszen műkorcsolya szakedző. Persze ez a megdöbbent állapot is csak az első órában volt, utána már ezeket a merőben új feladatokat is igyekeztek végrehajtani.

Mint rendesen, az időbeosztásunk igen szoros, reggeltől estig jégen vagyunk. A mobil telefonok még péntek este dobozba kerültek, így gyakorlatilag nincs zavaró körülmény.

Miután kásává aprították napközben a gyerekek a jeget, este a fürdőben adják le (mint rendesen) a maradék energiáikat.

Fegyelmezni tulajdon képen nem kell, mivel sem idejük sem energiájuk nincs bármit elkövetni amit egyébként nem kellene.
Immáron jól látható jelei vannak a csapattá formálódásnak, csapatosan csinálnak mindent korosztálytól függetlenül, beszélgetnek és játszanak közösen.